Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Bemutatkozás Látnivalók Római katolikus templom - Árpád-kori körtemplom
Bekezdések

Római katolikus templom - Árpád-kori körtemplom

A rábaszentmiklósi Árpád-kori templomot, mely kb. 1060-1070-ben épült, a magyar művészettörténet az ősrégi építészeti hagyományt követő körtemplomok között mutatja be. A templom köralaprajzú belsejét három patkó alakú karéj egészíti ki, világos nappal is sejtelmes félhomály fogadja boltozataik alatt a látogatót. Minden vasárnap 11.30-kor szentmise van.

Templombelső

Nincs megbízható pontos adat, hogy a templom mikor épült. Vannak, akik úgy tartják, hogy a XI. század végén, mások szerint valamikor a XIII. század folyamán, vagy a XIII. század legelső éveiben.

Más helyen ezt olvashatjuk: A Győr megyei Rábaszentmiklós első említésének tanúsága szerint - 1287 - a faluban Szent Miklósnak szentelt templom áll, melyet a tatárjárás előtt építettek. A terület birtokosa ekkortól az Osl nemzetségbeli Imre fia Béla. A XIV. század elején kerül a Péc nemzetség birtokába, majd 1333-tól, csere útján a győri püspök tulajdonába. Arra már van adat, hogy a tatárjárás idején nagyon megrongálódott.

Mai formáját legalább két nagyobb átépítés folyamán nyerte el. Eredetileg nagyon szép rotunda volt. (Vagyis a mai kerek templomtér és a hozzá csatlakozó szentélyrész.) A templom padlásán jól látszik, hogy a belső központi kerek fő-rész régebben kb. két méterrel magasabb volt.

Feltételezések szerint valamikor a XIII. század vége felé az eredeti templomhoz a szentély mintájára három újabb karéjt építettek. És így a templom alaprajza olyan lett, mint egy négylevelű lóhere. A XVIII. század második felében azonban, hogy a falu ne szégyenkezzék a környékbeli községek előtt, ahol mindenütt tornya volt a templomnak, az első karéjt lebontották, és helyére építették a ma látható tornyot és a karzati feljárót. Ezt a karzatot lebontották a 2000-es felújításkor. A templomot valamikor kőfal vette körül és a falon belüli részen a templom körül temető volt. A fent említett felújításkor a régészeti feltárások ezt bizonyították, több sírt is találtak a ma látható keresztelőkút alatt. A környékbeli házak építésekor pontosan megállapítható volt a kőfal vonala; és a munkák során sok csont került elő. Sőt bent a templomban talált sírban főpapi vagy szerzetesi cingulus maradványt is fellelték.

A templom feltehetően mindenkor Szent Miklós tiszteletére volt szentelve, mivel a templom építésének idején Szent Miklós tisztelete elterjedt volt az egész országban. Szent Miklóst a hagyomány a víz miatt veszélybe kerültek különleges megsegítőjeként tartja számon. Rábaszentmiklós lakói pedig bizony sokszor kerültek veszélybe a Marcal, de néha még a Rába áradásai miatt is. Volt eset, hogy a két áradó folyó valóságos tengerré tette a falu környékét. A mai oltárkép is ilyen minőségben ábrázolja Szent Miklóst.

Hogy ez a templom ősi titulusa, bizonyítja az is, hogy a falut régebben "Kerekszentmiklósnak" hívták, - valószínű az első kerek templom idején. Majd Kisszentmiklós néven szerepel, és csak ezután lett Rábaszentmiklós, noha nem a Rába, hanem a Marcal partján van.

A templom felújítását már 1975-ben tervezte az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, de az érdemi munka csak 1994-ben kezdődött. A tervezés és a régészeti feltárás után a templom jelenlegi állapotát 2001-ben nyerte el. A felújítás után a templom újraszenelésére 2000. október 29-én került sor.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2017. szeptember »
szeptember
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930